40. rész

- Szia Jenson! :) Georgina? - érdeklődtem.
- Mindjárt jön, csak bezárja az autót.
- Ejnye, hát az asszonyra kell bízni az autót. Jenson, Jenson..
- Seb, halkabban, még a végén meghallja.
- Seb, mi, fiatal lányok nem szeretjük, ha asszonynak hívnak bennünket.
- Szóval, ha azt mondom, hogy: asszonyka főzzél valami finomat, akkor megharagszol?
- Igen, mivel tudod, hogy nem szeretem. :P
- Hát..akkor kénytelen leszek visszafogni magamat..:P
- Igen. :P
- Na gyere ide! :P 
- Őőő...srácok..nem akarok senkit de zavarni, de sietnénk haza, csak gondoltuk benézünk.
- Itt maradhattok, ráértek holnap is hazamenni.
- Ki kell pakolnunk.
- Akkor holnap?
- Rendben, holnap majd maradunk.
 Közben Georgina is megérkezett.
- Gina, beszélnünk kéne majd!
- Miről?
- Kiről...?
- Ajjaj..ez nem hangzik jól...
- Nem is jó, de majd holnap elmesélem.
- Rendben.Sziasztok!

Nekem ez a nap már túl sok...Seb háza kész átjáróház lett, én meg már ki vagyok agyilag. 

- Mi a baj drágám?
- Még mindig ugyanaz, mint délután.
- Ja..elmeséled, hogy mi történt vele, hogy ennyire megvisel?
- Persze. 

Elmeséltem Sebnek hosszasan a történetünket, addig Kimi lezuhanyzott és felöltözött.

- Hát..meg tudlak érteni. Az se lepett volna meg, ha nem akarsz tőlem semmit, vagy tényleg haza mentél volna
- Nem hagylak itt, ezt megígérhetem.
- Tudom. Akkor..eljössz velem a szüleimhez?
- Igen, de még nem most. Most nem menne, ezt meg kell értened.
- Megértelek, akkor majd megyek egyedül. Majd Kimivel elleszel. 
- Seb, nem mehetnék haza a szüleimhez, megbeszélni velük a dolgokat, meg összepakolnám a dolgaimat és visszajönnék?
- Meddig szeretnél náluk maradni?
- Pár nap lenne az egész. Kimi meg haza menne.
- Rendben.
- Köszönöm, Seb.
- Érted bármit. :)


Közben Kimi is kilépett a fürdőből egy szál törölközővel a derekán.


- Kimi..öhm..ezt nem kéne. - pirultam el.
- Na..a végén még elveszed a csajomat. :O :P
- Seb drága, sose hagynálak el. :P Ha csak nem szeretnéd. :P
- Nem óhajtom. :P
- Akkor jó. :P
- Na jó..akkor én most megyek és felöltözöm. 
- Angie, elijesztetted!
- Seb, inkább te ijesztetted el.
- Mivel? :D
- Szőrös vagy.
- Ááá..szóval zavar a férfias borostám.
- Borosta..khm.. ez már nem borosta, hanem valóságos drót.
- Na kösz. :P 
- Szívesen. :P
- Majd mielőtt a szüleidhez megyünk, megborotválkozok.
- De addig nem alszok veled. :P
- Naaa..ezt nem teheted. :P
- Dehogynem. :P
- Indultam borotválkozni. ;)
- Ennyi. :P


- Ejjha Angie, te aztán tudsz.
- Csak tudom, hogy milyen hatással vagyok rá és ezt kihasználom. Persze csak az ilyen apróságokban. Nagyon szeretem Sebet, tudod jól.
- Tudom. Egyébként, tényleg szörnyen áll neki ez a hatalmas szőrzet. :D
- Ugye? Nem férfias, hanem olyan mint egy állat. :DD
- Igen. Ő cuki. Nem illik hozzá a szőr. Nem tehet róla.
- De nem ám. :) Hogy őszinte legyek, nekem inkább a cuki fiúk jönnek be. :D
- Akkor meg jól is jártál. :)
- Igen. Amúgy..sajnálom, ami Tommival történt. Tudom, hogy sokat jelent neked.
- Igen, de ez már régen volt és azóta Tommi már sokkal jobban van.
- Hallottam  a pót személyi edzőről is. 
- Pff...-.-" ne is beszéljünk róla! Szánalmas az a gyerek..
- Igen, tudom. Pedig én már korábban is mondtam Sebnek, hogy nem bízhat benne, dehát barátok voltak..
- De te is a barátja vagy, nem?
- De igen, csak Őt Seb régebb óta ismerte és jobban megbízott benne, mint saját magában..
- Durva..
-Az..
- Amúgy Kimi..Seb mindent megoszt veled?
- Persze. Például amikor veled összejött, akkor is biztos vagyok benne, hogy az elsők között voltam, akinek elmondta.
- Tudod Kimi...ezt még nem mondtam Sebnek sem, de te voltál a kedvencem, amikor még bent voltál a Forma-1-ben. Persze Sebet is megkedveltem, de te voltál az első. Ha lehetne ezt ne mondd Sebnek, kérlek!
- Ígérem, nem mondom meg neki. 
- Köszönöm.
- Most én mondok neked valamit, de ígérd meg, hogy nem mondod el Sebnek, meg egyáltalán senkinek!
- Megígérem.
- 90% esély van rá, hogy visszatérek a Forma-1-be.
- Komolyan? - csillant fel a szemem.
- Igen.
- Az tök jó. - ugrálni tudtam volna örömömben. 


Pont ekkor lépett ki Seb a fürdőből csurom vizesen.
- Mi az Angie, nyertél a lottón?
- Igen. - húzódtam hozzá közelebb. - igazi főnyereményt.
- Most miért nézel így rám?
- Srácok én léptem, jó éjszakát! - köszönt el Kimi és elvonult a vendégszobába.
- Még mindig nem válaszoltál.
- Téged nyertelek meg. - válaszoltam csillogó tekintettel.
- Nem, én nyertelek meg téged. - lassan lehajolt és megcsókolt.
- Le kellene zuhanyoznom. Sietek vissza.
- Rendben.
A hosszú nap után egy frissítő meleg zuhany nagyon jól esett. Alig vártam, hogy lefeküdhessek végre aludni, de valahogy úgy éreztem, ez ma nem fog ilyen könnyen menni. Ekkor eszembe jutott Ő...még mindig hatással tudott rám lenni, pedig már régen elfelejtettem, de persze pont most kellett felhívnia és felkavarni bennem az érzéseket.
- Mi a baj Ang? - kérdezte Seb miután kiléptem a fürdőszobából.
- Semmi, csak..
- Csak?
- Mindegy, hagyjuk, csak aludjunk.
- Biztos?
- Igen.
- Rendben. Akkor jó éjszakát!
- Jó éjt! 


Seb szomorúan hajtotta álomra a fejét, én pedig mellébújtam.
- Most haragszol rám?
Seb nem válaszolt.
- Seb!
Erre csak egy morgás volt a válasz.
- Akkor ne mondj semmit. Jó éjt!
Elfordultam és próbáltam aludni.Éjfél körül sikerült elaludnom, de hajnali fél 3-kor valami felébresztett. Zajt hallottam a konyhából. Seb aludt mellettem, Ő nem ébredt fel szerencsére. 


A konyhában Kimi ült a kanapén az orrát lógatva.
- Kimi, mi a baj?
- Semmi..csak..rosszat álmodtam. 
- Mit álmodtál?
- Nem emlékszem, csak azt tudom, hogy rossz volt.
- Értem. És ilyenkor nem is tudsz visszaaludni?
- Nem igazán. Bár szerencsére nem gyakran vannak rémálmaim. Szerintem feküdj vissza, én még elleszek itt egy ideig. 
- Rendben. Jó éjt!
- Jó éjt!
Reggel arra ébredtem, hogy cseng a telefonom..de egy nem várt személy keresett...