..megcsókolt volna, ha Seb nem lép közbe.
-
Nico! Mit művelsz?
-
Bocs…csak megbotlottam.
-
Aha. Angie, menjünk!
-
Menjünk! Gyorsan!
-
Várjatok! Seb, beszéljünk!
-
Miről Nico? Arról, hogy el akarod lopni a
barátnőmet?
-
Igen. Én sajnálom. De olyan gyönyörű és okos
és őszinte…
-
Jobb lenne, ha nem találkoznátok.
-
Seb, akkor nem szabad veled járkálnom a
futamokra.
-
Miért nem?
-
Mert ha akarjuk, ha nem, nagy rá az esély,
hogy találkozunk.
-
Akkor csak egy megoldás van. Nico! Ha
meglátod Angiet azonnal elmész onnan! Angie! Ugyanez vonatkozik rád is. Ez így
elfogadható?
-
Igen. Tökéletes lesz. Angie?
-
Nekem is tökéletes. És Nico…többé nem akarlak
látni..
-
Gyere Ang, menjünk! Sziasztok!
Ahogy mentünk hazafelé Tommi felhozta
újra a Nicos témát.
-
Ang, miért utálod annyira Nicot?
-
Mert bántotta Sebet és Kimit és mert
kikezdett vele. Tudod a németekben van egyféle ellenszenvesség.
-
Hé, köszi!
-
Bocs Seb! Tudod…a kivétel erősíti a szabályt.
Végre visszaértünk a szállodába. Ahogy beértünk Georginát
pillantottam meg a padlón és keservesen sírt.
-
Georgina! Mi történt veled?
-
Jens!
-
Mi a baj?
-
Összevesztünk.
-
Jajj. Beszéljek vele?
-
Ne! Kérlek ne!
-
Rendben. Gyere velem, felmegyünk a szobába.
Ma nem maradnál nálam?
-
Csak ha lehet.
-
Seb, ma nem aludnál Tommival? Kéne Georginának egy kis lelki támasz.
-
De, persze.
-
Köszönöm Seb. – adtam puszit a szájára.
-
Érted bármit.
Felmentünk a szobámba, de olyan emberbe futottunk bele,
akibe nem kellett volna.
-
Georgina, forduljunk vissza!
-
Miért?
-
Nicoval kerülnünk kell egymást! Takarj,
kérlek!
-
Rendben.
-
Köszönöm.
-
Itt jön Jens.
-
Sziasztok!
-
Helló Jens! Beszélhetnénk?
-
Hallgatlak!
-
Georgina, menj be a szobámba! Mindjárt jövök.
Most az egyszer kérlek, hallgass rám!
-
Rendben.
-
Jenson, min vesztetek össze?
-
Georgina folyton hisztizik.
-
Attól még nem kell szidni!
-
Jól van na. Nagyon bírom Georginát. Nem
szeretném, ha emiatt megszakadna a barátságunk.
-
Akkor kérj tőle bocsánatot!
-
Rendben.
Amíg Jenson Georginával beszélt, én a folyósón sétálgattam.
-
Na, mi a helyzet?
-
Most beszélnek. Hogy érzed magad?
-
Jól.
-
Teljesen fel fogsz épülni?
-
Elméletileg igen. De addig kell egy helyettes.
Jake-kel mi a helyzet?
-
Kikezdett velem és megütötte Sebet. Kirúgták.
- Hihetetlen. Akkor újat kell választanotok.
- Hihetetlen. Akkor újat kell választanotok.
-
Holnap tartunk egy válogatást. Nem maradnál
itt segíteni? Végülis, hárman könnyebben döntünk, mint ketten.
-
De, szívesen. J
-
Most jobb lenne, ha lepihennél. Amúgy sem
lenne szabad mászkálnod.
-
Rendben. De akkor Georginával alszol?
-
Nemsokára kiderül majd. Ne aggódj, Seb
mellett lehet aludni.
-
Én ne tudnám?:D Majdnem minden nap Sebbel
vagyok.
-
Tudom, tudom. Na jó éjszakát.
-
Szép álmokat, Ang! – megeresztett egy édes
mosolyt, majd bevonult a szobájába.
15 perccel később Georgina jött ki a szobából.
-
Na?
-
Kibékültünk, de ma még nem akarok egyedül
maradni. Hiányzik a társaságod. Mostanában mindig Sebbel vagy.
-
Rendben. akkor elköszönök Sebtől és jövök is.
-
Köszönöm!:)
-
Barátok vagyunk, nem?:)
-
De igen, abszolút.:)
-
Holnap reggel találkozunk! – adtam puszit a
szájára.
-
Szeretlek!
-
Én is téged!
Eszembe jutott Nico.
Vajon hogy érezheti most magát?Nem mintha érdekelne. Hülye, bunkó.
-
Minden oké?
-
Aha, persze.
-
Ki vele Angie, mi aggaszt? Túlságosan
ismerlek ahhoz, hogy ezt bevegyem.
-
Nico. Bekavart.
-
Tetszik neked?
-
Jajj, dehogy. Akkora egy bunkó.
-
Biztos?
-
Igen. Későre jár.
-
Igen. Mehetek én előbb zuhanyozni?
-
Persze. csak siess!:)
-
Rendben.:)
Amíg Georgina zuhanyozott, kaptam egy SMS-t egy
ismeretlen számról:
„Kérlek, bocsáss meg! Nem akartam bajt okozni, de az
érzéseimnek nem tudok parancsolni.:(”
Visszaírtam neki:
„Nem érdekes, csak felejtsük el egymást és ne
találkozzunk!”
-
Mi az? Mi történt?
-
Nico írt.
-
És?
-
Visszaírtam neki.
-
Mutasd! Hmm…
-
Nem szeretem és ez még kedves is volt
részemről.
-
Hát…
-
Megyek zuhanyozni.
-
Oké.
A zuhany alatt végig azon gondolkodtam, hogy hogy
szerethetett belém ilyen hirtelen Nico. Annyira elbambultam, hogy beütöttem a
fejemet a zuhanyrózsába.
-
Áú!
-
Angie! Minden oké?
-
Aha.
-
Mit csináltál?
-
Csak bevágtam a fejemet. Mindjárt megyek.
-
Rendben.
20 perc után Georgina bejött a fürdőbe.
-
Angie! Mi történt veled?
-
Csak fáj a fejem.
-
Te jó ég! Ezt azonnal látnia kell egy
orvosnak.
10 perc múlva már itt is volt az orvos.
-
A kisasszony rendesen beverte a fejét.
Pihenjen sokat.
-
A futamra már kimehetek?
-
Nem, nem hiszem. Bár majd meglátjuk. Holnap
visszajövök és újra megvizsgálom.
-
Köszönjük doktor úr. Viszlát!
-
Viszlát!
5 perccel később már ágyban voltam és aludtam.
Reggel 7-kor már ébren voltam. Meglepődtem, mert Georgina
is.
-
Jó reggelt!
-
Jó reggelt! Jobban vagy már?
-
Igen, valamivel.
-
Ugye tudod, hogy ma még nem mehetsz sehová?
-
Igen, tudom. Seb tudja már?
-
Volt itt éjjel. aggódik miattad. Azt mondta,
hogy reggel majd benéz. De te csak pihenj.
-
Rendben.
9 óra környékén valaki kopogtatott.
-
Angie hogy van?
-
Honnan tudsz te erről?
-
Seb mondta.
-
Mikor?
-
Összefutottunk. Megkérdeztem, hogy mi
aggasztja és elmondta, hogy Angie beütötte a fejét. Láthatom?
-
Gyere, nézd meg!
-
Olyan édes, amikor alszik.:)
-
Ennyire tetszik?
-
Igen, nagyon.:) Adhatok neki egy puszit?
-
Csak igyekezz!
-
Szépségem. -
gyengéd puszit adott az arcomra.
Seb éppen ekkor lépett be a szobába.
-
Te meg mit keresel itt?
-
Seb, én engedtem be.
-
És miért?
-
Megsajnáltam. Csak egy puszit adott Angie-nek.
-
És ha be akart volna feküdni Angie mellé,
akkor azt is megengeded neki?
-
Seb, ne fújd már fel! Csak egy puszit adott
neki.
-
Tűnj el innen! Most azonnal!
-
Seb! Kérlek!
-
Nem. Georgina én ezt nem tűröm el. Angie se
szeretné, ha itt lenne.
-
Hagyd Georgina! Elmegyek. – szegény Nico olyan
bánatos volt. Még szerencse, hogy aludtam és nem láttam ezt a jelenetet.
A következő pillanatban akkora koppanás hallatszott a
folyosóról, hogy még én is felriadtam…