35. rész - Egy randi?

 Sziasztok! Itt az új rész! :) Várom a kommenteket, lehetőleg minél többet! :);)
 
- Na mi történt? Csak nem összejöttél azzal a kis Di Caprio utánzattal?

- Ne beszélj így Nicoról!! És ha igen, akkor mi van?

- Semmi..csak azért ilyen hamar..na mindegy..

- Ostoba..

- Tessék? Mondtál valamit?

- Áá..semmit..

Lassan elindultam kifelé az ajtón, amikor Seb elkapott és adott egy szenvedélyes csókot. Erre egy hatalmas pofon volt a válaszom, de azt hiszem egy kicsit túlzásba vittem, mert szegény Seb arcán egy hatalmas kéz alakú lenyomat éktelenkedett. 

- Ezt most miér..?

- Seb, jobb lenne, ha békén hagynál..

- De most mi rosszat tettem? Csak őszinte voltam hozzád.

- Seb, ez nem fog menni..sajnálom.

Elkezdtem rohanni a taxi felé, amit az imént rendeltem és beszálltam még mielőtt Seb utánam jöhetett volna.

A városban akkora dugó volt, hogy csak 1 órával később értem vissza  a kórházba Nicohoz. Pontosabban este 11 órára..csoda, hogy egyáltalán beengedtek. Biztos Nico beszélte meg velük, hogy engedjenek be.

- Szia szépség! :)

- Szia Nico!

- Azt hittem, hogy soha nem érsz ide.

- Én is. Akkora dugó volt a városban.:/

- Na és mi a helyzet Sebbel?

- Őőő..megvan.

- Mi történt?

- Kicsit összevesztünk és most a kézjegyem dízeleg rajta.

- Juhujj..xD Az szép lehet.

- Az is, hidd el. Ingyen tetkó..:D Apropó..neked nem kéne már aludnod?
- És neked? Ma nem lehetett könnyű napod.
- Nem is volt az, de most nem tudnék aludni.
- Azért csak próbálj meg! Ha gondolod, ide is bújhatsz.
- Nem, azért az már túlzás lenne.
- Most miért? Csak baráti idebújás lenne.
- Nem, Nico, nem lehet.
- Jó, ha nem hát nem. De kérlek, aludj! Pihenned kell.
- Rendben. Jó éjt!
- Jó éjt!

Próbáltam aludni, de csak sírni voltam képes. Egész éjszaka sírtam és csak arra tudtam gondolni, hogy Seb hogy lehet ilyen. Egyszer kellek, egyszer meg nem kellek. Na ebből én nem kérek. Jobb lesz nekem Nico mellett. Persze szigorúan csak barátként.

Reggel nagyon rosszul ébredtem, alig aludtam 2 órát.

- Jó reggelt Angie!Hogy aludtál?
- Jó reggelt! Rosszul, nagyon rosszul. Alig aludtam 2 órát.
- Szegény. Amúgy Seb keresett telefonon vagy 2 órája. Nagyon oda lehet érted, ha ennyire keres.
- Ugyan már..
- Kérlek, adj neki mégegy esélyt! Megérdemli. Tényleg.
- Majd ha nem lesz olyan ostoba, hogy azt hiszi, hogy veled kavarok.
- Tudod, hogy mit érzek irántad..
- Tudom.
- Én meg azt tudom, hogy bármit teszek, nem kaphatlak meg, így segítek neked.
- Nekem nem kell segítség, Seb szorul rá. De amíg nem fejezi be a féltékenykedést, addig szóba se jöhet a békülés.
- Kár..hívtam neked valakit délre.
- Kicsodát?
- Majd meglátod.

Nico azt mondta, hogy legyek csinos, mert elvisz majd valahova az a bizonyos személy. El sem tudtam képzelni, hogy ki lehet. Na de nem vitázom, inkább keresek magamnak egy csinos ruhát.

 - Na? Hogy nézek ki?
 - Bámulatos. - Nico teljesen ledöbbent.

Már fél 12 körül járt az idő, így hát nagyon izgultam, hogy vajon ki lehet az akivel "randira" megyek.

- Ang! Gyere ide!
- Igen, Nico?
- Kérlek ígérj meg nekem valamit!
- Micsodát?
- Bárki is lesz az, akivel el kell menned, elmész. Rendben?
- Rendben.
- Olyan gyönyörű vagy. Ha az enyém lennél, sosem engednélek el.
- Hát..
- Ha jól hallom megérkezett. Vigyázz magadra! - nyomott két puszit az arcomra. 

Izgatottan vártam, hogy ki lehet az. Na ne..csak ezt ne, nem akarom.

- Szia! - köszönt.
- Neked is szia! - köszöntem vissza. Ha ezt tudom, tuti, hogy nem mentem volna bele ebbe az egészbe.
- Fáradtnak látszol.
- Mert az is vagyok. Alig aludtam valamit..
- Sajnálom..
- (Sajnálhatod is..) Hagyjuk..
- Indulhatunk?
- Ja..

Egész úton ( ami megjegyzem marha hosszú volt) azon gondolkodtam, hogy hogy lehetek olyan idióta, hogy belemegyek egy vakrandiba. Ráadásul ez a srác egész úton engem nézett, ahelyett, hogy az utat nézte volna. Csoda, hogy nem mentünk neki egy oszlopnak sem.

- Itt is vagyunk.
- Örülök..
- Most miért vagy ilyen? Ennyire megbántottalak?
- Fáradt vagyok.
- A kérdésemre válaszolj! Kérlek!
- Csak gyorsan tudjuk le ezt és vigyél vissza Nicohoz!
- Rendben, ahogy akarod.

Mindössze egy órás volt az egész randi, mégis úgy éreztem, mintha évek teltek volna el. Egy puccos étterembe mentünk, ahol mindenféle tengeri herkentyűt szolgáltak fel, de szerencsére azért normális kaját is lehetett rendelni.

- Beszélhetünk?
- Hallgatlak.
- Sajnálom, hogy olyan hülye voltam. Hogy gondolhattam azt, hogy Nicoval kavarsz, hiszen tisztában vagyok vele, hogy nem vagy oda érte, csak aggódsz.
- Jó, hogy végre leesett..
- Meg tudsz nekem bocsájtani?
- Majd meglátjuk. És most kérlek vigyél vissza Nicohoz!
- Rendben.

Az étterem bejáratát ellepték a rajongók.

- Na ne!
- Nem is, most nem adok senkinek autogramot, inkább kimegyünk a hátsó bejáraton.
- Végre egy jó ötlet.
- Mert nekem mikor nem jók az ötleteim?
- Hadd ne kelljen sorolnom.

Láttam rajta, hogy bármit megtenne azért, hogy visszakapjon. Még azt is, hogy a rajongóinak csalódást okozzon. Gyorsan kislisszoltunk a hátsó bejáraton és siettünk vissza Nicohoz a kórházba.

- Kösz.
- Mit köszönsz meg? - látszott rajta, hogy teljesen meglepődött. 
- Hogy nem kellett végig várnom, amíg a rajongóidnak autogramokat osztogatsz.
- Ugyan már..amúgy..nem is mondtam, hogy milyen gyönyörű vagy ebben a ruhában.
- Köszönöm.
- Akkor..szia! - köszönt el.
- Szia!- köszöntem vissza.

- Na, milyen volt? - érdeklődött Nico.
- Hosszú, de mégis rövid.
- Hát igen..még  csak 3 óra van és te máris itt vagy. Történt valami?
- Békülni akar..és sajnálja, hogy ilyen volt.
- Akkor?
- Nem tudom..félek, hogy újra kap valami hisztirohamot és újra kidob.
- Ugyan..nem követné el kétszer ugyanazt a hibát.
- Gondolod?
- Tudom.:)
- Felhívod nekem? Mondd meg neki, hogy holnap elmondom hogy döntöttem.
- Miért nem beszélsz vele te?
- Kérlek!
- Rendben.
- Köszönöm. :)

Muszáj volt lefeküdnöm aludni egy kicsit, mert annyira fáradt voltam, hogy már alig álltam a lábamon. És végre sikerült elaludnom. Jó sokáig aludhattam, mert mire felébredtem, már sötét volt odakint. Na de jó.. de Nico még nem aludt.

- Na hogy aludtál? - érdeklődött.
- Jól. De így most éjszaka nem fogok tudni aludni.
- Dehogyisnem. Eldöntötted már, hogy hogy döntesz?
- Még nem, még alszok rá egyet.
- Hehe, alszol rá egyet, érted?:D
- Értem, hogyne érteném.
- Kop-kop! Bejöhetek? - kérdezte egy ismerős hang..

34. rész - Itt maradsz?

Sziasztok! Próbáltam korrigálni a történetet, a javaslatoknak megfelelően. Ezúttal is várom a véleményeiteket és jó olvasást kívánok! :)

- De Seb! Miért?
- Mert te Nicoval kavarsz, nem?
- Mi? Te miről beszélsz?
- A tényekről..nekem nem kell olyan barátnő, aki megcsal..
- Ha így látod, akkor nincs miről beszélnünk. Hazamegyek..
- Nem tartalak vissza, menj csak!

Berohantam a szobámba és elkezdtem pakolni a ruháimat a bőröndömbe. Pakolni? Csak úgy szórtam bele össze-vissza mindent, ami a kezembe került. Közben azon gondolkodtam, hogy honnan szedte ezt a sok hülyeséget Seb. De nem nagyon érdekelt, mert csak a düh vezérelt. Csak azt sajnáltam, hogy itt kell hagynom a barátaimat.

Amikor Seb bejött a szobába, nem szólt semmit, csak bekapcsolta a TV-t és elkezdte nézni. Valami hülye szappanopera ment éppen, a szokásos hülye elemekkel.

20 perc alatt sikerült mindent összepakolnom és felöltözve vártam a taximat, amit Bree rendelt nekem.

- Angie! - kiabált utánam Georgina. - Nem mehetsz el, még nem vagy olyan állapotban, hogy repülhess.
- De nem maradhatok itt. Nincs kinél lennem.
- Jöhetnél hozzánk.
- De nem akarlak titeket zavarni.
- Nem hinném, hogy Jenson bánná.
- Áá..nem lehet.
- Akkor jöhetnél hozzánk - vágott közbe Bree.
- De Bree, titeket sem akarlak zavarni.
- Jól tudod, hogy Schumi nekem csak apuci.
- Ez igaz.:)
- Akkor?
- Maradok.
- Juppi! De mi lesz a taxival, amit rendeltem.
- Először úgyis be akartam még menni Nicohoz.
- Hűha, ebből még lehet valami. ;)
- Nem Bree, nem lesz semmi. Csak kérdéses, hogy beengednek-e.
- Már hogyne engednének be, ma is beengedtek.
- Persze, mert ott volt velem Seb, de így úgyse fognak beengeni.
- De hisz nemrég voltál ott, biztosan felismernének.
- Nem hinném, hogy annyira megnéztek volna.
- Akkor tudod mit? Elmegyünk veled Schumimmal, Őt csak beengedik.
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm! - borultam barátnőm nyakába.
- Csajok, erről azért Sebnek nem kéne tudnia - figyelmeztetett Georgina.
- Nyugi Gina, nem szólunk egy szót sem, na gyere Bree, ne várakoztassuk meg a taxit.
- Jójó csajszi megyek, csak szólok Michaelnek, egy pillanat.
- Rendben.
- Biztos vagy benne, hogy elmész Nicohoz? Ha Seb megtudja, akkor baj lesz belőle.
- Sebnek már semmi köze hozzá, hogy mit csinálok, hiszen szakítottunk.
- Azért ha lehetne ne tudjon róla.
- Nem akarom neki mondani, ne aggódj! De most jobb ha mész, Jenson már vár.
- Ráér.
- Menj csak már jönnek is Bree-ek.
- Jólvan, vigyázz magadra csajszi.
- Meglesz.

Egészen este lett, mire átverekedtük magunkat a tömegen és bejutottunk Nicohoz. Ő természetesen nagyon örült a látogatásunknak. Igaz kicsit meg is lepődött, azok után, hogy Sebbel elvileg dolgunk volt.

- Beszélhetek kicsit Angie-vel?
- Persze, addig kimegyünk.

- Igen Nico? Mit szeretnél? - érdeklődtem.
- Beszélni veled.
- Hallgatlak.
- Ne haragudj rám, amiért így viselkedtem veled.
- Nem haragszom.
- Seb?
- Szakítottunk.
- Micsoda? Miért?
- Mert Herr Vettelt majd megöli a féltékenység, amiért beszéltem veled 5 percet.
- Te jó ég..beszéljek vele?
- Felesleges. Ha ilyen hülye, hogy azt hiszi, veled kavarok, akkor nem érdemes erőlködnöm.
- Akkor most elmész?
- Nem. Itt maradok Bree-vel és Michaellel.
- Komolyan?
- Igen.
- És jössz a következő futamra is?
- Persze. Meddig leszel még itt?
- A nyári szünetet még biztosan itt töltöm, aztán majd meglátjuk, hogy indulhatok -e a következő futamon.
- Értem. Azért remélem, hogy hamar felépülsz majd.
- Én is. Nem maradnál itt velem pár napot?
- Hogyan?
- Elintézem én neked.
- Ezt még meg kell beszélnem a többiekkel.
- Rendben. De ha beleegyeznek, akkor itt maradsz?
- Meglátjuk.
- Rendben.

A telefonom elkezdett hangosan csörögni. Seb volt az, de nem akartam felvenni. Így is elég ideges voltam rá, nem akartam még jobban felhúzni magamat.Így inkább kinyomtam és lenémítva bedobtam a táskám aljába. De még láttam, hogy Seb újra hívott és még ki tudja hányszor..de nem érdekelt..nem akartam ezzel magam idegesíteni.

- Nico, mindjárt jövök, megbeszélem Bree-vel és Michaellel.
- Rendben.

- Na, mi a helyzet? - érdeklődött Bree.
- Nico szeretné, hogy itt maradjak vele.
- A kórházban.
- Igen.
- És te mit szeretnél? - kérdezte Michael.
- Nem tudom, mit tegyek?
- Amit szeretnél - válaszolt Bree.
- Akkor itt maradok vele. Nem lenne gond?
- Dehogy, de akkor hogy jössz utánunk?
- Megoldom. De mi van, ha mégsem kéne itt maradnom vele?
- Ha gáz van szólsz és segítek, jól ismerem már Nicot, ha kell eljövünk érted - ajánlotta fel Michael.
- Köszönöm. De még vissza kell mennem a bőröndömért a hotelbe.
- Nem gond, indulhatok is.
- Oké, de szólok Niconak, mielőtt elmegyünk.
- Rendben, de siess, hogy még viszonylag időben visszaérjünk.
- Rendben, sietek.

Jajj, ha ezt Seb megtudja, akkor abból óriási nagy botrány lesz. Nem mintha köze lenne hozzá..

- Nico! Itt maradok.
- De jó.:)
- Csak még el kell mennem a holmijaimért.
- Rendben van, de siess!
- Sietek.
A hotelbe érve Sebbel találtam magam szembe:
- Neked dísznek van a telefonod? Több, mint 50-szer hívtalak. Érted?
- Ne kiabálj velem! És miért hívtál?
- Csak tudni szerettem volna, hogy hol vagy.
- Már nincs közöd hozzá, hogy én hová megyek és mit csinálok.
- Figyelj, én gondolkodtam és arra jutottam, hogy hülye voltam..nem kellett volna féltékenykednem. Nem kezdhetnénk mindent elölről?
- Nem, már nem..

33. rész

Sziasztok!:) Itt a következő rész. Szeretnélek megkérni titeket, hogy írjátok meg véleményeteket a részről, szeretném tudni, hogy mit kell még javítanom.:) Ja és..jó szórakozást az új részhez!:)

- Mi folyik itt? Greg mit műveltél?
- Megütött..
- Georgina, jól vagy?
- Nem..
- Greg! Takarodj!
- Angie, kérlek, ne izgasd fel magad! Gyere, menjünk be!
- Georgina nélkül nem megyek sehová..
- Georgina.!
- Jövök..
- Nem mész sehová!
- Mert ki vagy te?
- Képzeld, a volt pasija vagyok..
- És?
- És vissza akarom kapni..
- Mi folyik itt? - lépett a képbe Jenson.
- Greg bántotta Georginát.
- Te mocskos szemétláda!
- Gyertek lányok, menjünk be.
...
- Seb, úgy félek!
- Nincs semmi baj Georgina..minden rendben lesz.
- De Jenson..
- Nyugi..Jenson tud vigyázni magára..
- Biztos?
- Teljesen..végülis Forma-1-es pilóta, vagy mi a szösz.. És jó kondiban van.:)
...
- Jenson, jól vagy?
- Teljesen.
- Látod Georgina megmondtam, hogy nem lesz semmni baja.
- Ajánlom is. Te hülye..
- Na kösz..már meg sem védhetem azt, akit szeretek?
- Szeretsz?
 - Igen, nagyon..
- Jajj, olyan édesek..
- Igen...na de Ang..tessék pihenni!
- Seb, az utóbbi időben annyit pihentem, hogy most már szeretnék csinálni is valamit..
- Hát...holnap indulunk vissza Svájcba..aztán jövő héten hétfőn megyünk a szüleimhez.
- Jajj..:S
- Nyugi, biztosan tetszeni fogsz nekik.:)
- Ha te mondod..

Egy hát múlva látom a szüleit, de már most nagyon izgatott vagyok. Vajon mit gondolnak majd rólam. Még alig ismerem Sebet, hisz nem vagyunk olyan régóta együtt.

- Mi baj Angie, mi nyomja a lelkedet?
- Tudod Georgina..félek Seb szüleitől..meg a lánytestvéreitől is..
- Szerintem felesleges, hisz rendes lány vagy.:) Ismerlek már, mint a tenyeremet.
- Veled minden oké?
- Persze, egy-két folt, de semmi több.
- Komolyan mondom ezt a gyereket be kéne csukni.
- Na..azért nem olyan komoly a dolog.
- De Georgina, ha egyszer bántott, többször is bánthat és nem csak téged, hanem másokat is.
- Csak nyugi, Georgnak nem ilyen a természete, csak egyszerűen ideges lett.
- De egy normális férfi akkor se bánt senkit, ha ideges. Még mindig szereted, mi?
- Mi? Dehogyis..
- Hehe..lebuktál..
- Gondolj amit akarsz..Georg már a múlt, Jens pedig a jelen és kész. Ezzel lezártnak tekintem a Georg ügyet.

- Seb, megijesztettél.
- Bocsi, nem akartam, gyere elmegyünk valahová?
- Hová?
- Az legyen meglepetés. :)
- Georgina, Jens már vár.
- Jól van, megyek hozzá, Seb te meg vigyázz Angie-re!
- Vigyázok én, tudod jól.
- Igen, tudom.


El nem tudtam képzelni, hogy Seb vajon hova vihet.

- Azt hittem, hogy vissza akarsz velem jönni a hotelba.
- He?
- Az állatkertbe jöttünk, vagyis te itt maradsz, beállsz a majmok közé.:)
- Igazából arra gondoltam, hogy itt maradsz velem. ;)
- Na nem..majd holnap megetetlek, ha erre járok. :P
- Kisasszony, ne vitatkozz velem, mert nem veszlek feleségül. :D
- Jajj de megijedtem. :D
- Na gyere, menjünk be!:)

Persze Sebastiant jó páran felismerték az állatkertben, így legalább fél órán át autogramot osztogatott. Utána végre megkezdhettük utunkat.

- Vidraaa!*-*
- Azt hittem a majmokkal szeretnél lakni.
- Nem úgy volt, hogy te mész hozzájuk?;)
- Nem, erről szó sem esett. :P
- Szerintem sem. ;)


Több, mint 3 órá töltöttünk el az állatkerben, persze végig egymást piszkáltuk, de jó volt. :D Legalább addig se azon agyaltam, hogy egy hát múlva anyuciék előtt leszek.

- Vajon mi lehet most Nicoval?
- Felhívjam neked?
- Nem kell.
- Biztos?
- Persze.

Az állatkertből kifelé menet belefutottunk Georgináékba.

- Te is beadod Jensont a majmok közé?
- Igen, így terveztem. ;)
- Ejnye Angie, ne úszítsd más barátnőjét!;)
- Csak jó tanácsokat osztogatok.:D
- Vettem észre. Na gyere, menjünk vissza  a hotelbe. Pihenned kell.

Hazafelé úton  folyton Nicon agyaltam. Nem tudtam elhinni, hogy ez tényleg megtörtént vele.

- Seb, kérhetek egy szívességet?
- Persze, bármit kérhetsz.:)
- Nem mehetnénk be Nicohoz a kótházba.
- Dehogynem, remélem beengednek hozzá.
- Ha te velem vagy, biztosan.
- Nem feltétlenül. Amúgy se vagyok túl jóban vele.
- Nem baj az. Biztos beengednek majd.
- Majd meglátjuk.

Persze a kórház előtt tolongott mindenki. Rajongók, a sajtó emberei, fotósok, a rendőrség és persze az orvosok, aki folyamatosan tájékoztatták a sajtót Nico állapotáról. Nem mintha olyan súlyos baja lenne. Vagy történt vele valami?

Minden úgy történt,a hogy mondtam. Sebet simán beengedték és mivel vele jöttem, ezért engem is.

- Nico! Úgy aggódtam érted. - öleltem át szorosan.
- Semmi komoly bajom nincsen, csak sokat kell pihennem. - az arcán láttam, hogy meglepődött. Nem is kicsit.

- A kórház nyüzsög a sajtósoktól és a rajongóktól.
- Tudom, ne is mondd! De most nem tudok kimenni hozzájuk.
- Nem is kell. Most az a legfontosabb, hogy felépülj.
- Azt hittem, hogy utálsz.
- Én is..
- Akkor ezek szerint szeretsz?
- Azt azért nem mondanám. Csak aggódtam, de azt hiszem, hogy megnyugodhatok, hisz kutyabajod.
- Az igazat megvallva kicsit fáj a lábam, meg a hátam, sőt a fejem is.
- Jajj, Nico..
- Mi az? Komolyan.
- Aha.:D
- Gyere Ang, menjünk, még át kell verekednünk magunkat a tömegen.
- Ugyan már, ráértek. Vagy nem?
- De igen.
- Nem érünk rá, még el kell mennünk néhány helyre..gyere Ang!
- Jól van, megyek. Nico, majd hívlak..

Miután nagy nehezen átverekedtük magunkat a tömegen, Sebet kezdtem el faggatni:
- Seb, neked most mi bajod van?
- Nem látod, hogy Nico minden áron arra hajt, hogy elvegyen tőlem.
- Seb, Nicoval akkor se járnék, ha Ő lenne az utolsó férfi a földön.
- Nem úgy vettem észre fél órával ezelőtt..
- Nico nekem csak barát..semmi több..de ha hisztizel nem leszünk jóban. Amúgy..mit kell még elintéznünk?
- Semmit, csak mondanom kellett valamit, hogy végre mehessünk..
- Na kösz..

Az utazás maradék részét csendben töltöttük el. A szállodához érve nagyon meglepődtem, mert a bejáratot rajongók tömkelege torlaszolta el..na de jó..

- Én itt maradok autogramot osztogatni, te pedig menj be a hátsó bejáraton és feküdj le aludni!
- Megyek már..

Amikor felértem Bree már ott várt a bejáraton, hogy közölje velem az örömhírt: Ő is jön majd Belgiumba a nyári szünet után..

- Bree, ez szuper!:)
- Én is nagyon örülök neki.:) Na de mi a baj?
- Seb veszekedik velem.
- Miért?
- Nico miatt, azt hiszi hogy elhagyom Nicoért.
- De buta, te jó ég..
- Hát ez az..hiába aggódok Nicoért, attól még Sebet nem fogom elhagyni.

 1 órával később Seb jött vissza morcosan a szobánkba.

- Mi baj Manó?
- Vége van..köztünk mindennek vége..

Díj :)

Díjat kaptam Ronie-tól, amit szeretnék megköszönni.:)

Szabályok: 

1. Köszönd meg

2. Másold le a szabályokat, hogy a te díjazottjaid is láthassák őket

3. Rakd ki a képet is a blogodra

4. Add tovább a díjat 5 embernek

5. Írj magadról / a történetről / a főszereplőről 5 dolgot /

 

5 dolog rólam:

1. Szeretem a Forma-1-et.:)

2. Seb személyi edzőjéért különösen odavoltam egy időben.:)

3. Seb mellett szeretem még Kimi Räikkönent, Nico Hülkenberget és Jenson Buttont.:)

4. Imádok énekelni.:)

5. Életem egyik nagy élménye volt amikor találkozhattam Sebbel és Tommival.:)

5 dolog a történetről:

1. A főszereplő (Angie) egy véletlennek köszönheti, hogy találkozhatott Sebbel, hiszen Ő nyerte meg a vele való találkozást.

2. A történet az agyam szüleménye, de van pár szereplő, akit élő személyről mintáztam.:)

3. Kezdetben az volt a terv, hogy Tommival marad a főhősnő végig, de ugye a hangulatomtól függ, hogy mi történik a történetben, meg persze attól, hogy mitől lesz izgalmasabb.:)

4.  A történet Németországban kezdődik.

5. A fejezetek között megbújik egy monológ szerű rész, ami Angie örlődését mutatja be.

5 dolog a főszereplőről:

1. A főszereplőt élő személyről mintáztam.

2. Angie nagyon odavan Sebért, de Tommit is szereti.

3. Angie nehezen tud választani a két fiú között, de végül sikerül neki és Tommit sem veszti el.:)

4. Angiet barátnői bíztatják és támogatják.:)

5.Angie azért nem szereti Nicot, mert bántotta Kimit és Sebet (beszólt nekik, holott nem is ért el még gyakorlatilag semmit - ez kész tény, nem kitaláció).

Akiknek tovább adom:

Reni -> On the way to happines

Nikikeee -> Ne félj a kudarctól

Zsömi -> Utolsó ígéret

Viki -> Fekete lepke

Sebita -> Egy hétköznapi lánynak ajándékul a fényűzés