A véleményeket szívesen fogadom, mind a pozitívakat, mind a negatívokat. ;)

2011. december 27., kedd

30. rész - Kipp-kopp


..megcsókolt volna, ha Seb nem lép közbe.

-          Nico! Mit művelsz?
-          Bocs…csak megbotlottam.
-          Aha. Angie, menjünk!
-          Menjünk! Gyorsan!
-          Várjatok! Seb, beszéljünk!
-          Miről Nico? Arról, hogy el akarod lopni a barátnőmet?
-          Igen. Én sajnálom. De olyan gyönyörű és okos és őszinte…
-          Jobb lenne, ha nem találkoznátok.
-          Seb, akkor nem szabad veled járkálnom a futamokra.
-          Miért nem?
-          Mert ha akarjuk, ha nem, nagy rá az esély, hogy találkozunk.
-          Akkor csak egy megoldás van. Nico! Ha meglátod Angiet azonnal elmész onnan! Angie! Ugyanez vonatkozik rád is. Ez így elfogadható?
-          Igen. Tökéletes lesz. Angie?
-          Nekem is tökéletes. És Nico…többé nem akarlak látni..
-          Gyere Ang, menjünk! Sziasztok!

Ahogy mentünk hazafelé Tommi felhozta újra a  Nicos témát.

-          Ang, miért utálod annyira Nicot?
-          Mert bántotta Sebet és Kimit és mert kikezdett vele. Tudod a németekben van egyféle ellenszenvesség.
-          Hé, köszi!
-          Bocs Seb! Tudod…a kivétel erősíti a szabályt.

Végre visszaértünk a szállodába. Ahogy beértünk Georginát pillantottam meg a padlón és keservesen sírt.

-          Georgina! Mi történt veled?
-          Jens!
-          Mi a baj?
-          Összevesztünk.
-          Jajj. Beszéljek vele?
-          Ne! Kérlek ne!
-          Rendben. Gyere velem, felmegyünk a szobába. Ma nem maradnál nálam?
-          Csak ha lehet.
-          Seb, ma nem aludnál Tommival? Kéne Georginának egy kis lelki támasz.
-          De, persze.
-          Köszönöm Seb. – adtam puszit a szájára.
-          Érted bármit.

Felmentünk a szobámba, de olyan emberbe futottunk bele, akibe nem kellett volna.

-          Georgina, forduljunk vissza!
-          Miért?
-          Nicoval kerülnünk kell egymást! Takarj, kérlek!
-          Rendben.
-          Köszönöm.
-          Itt jön Jens.
-          Sziasztok!
-          Helló Jens! Beszélhetnénk?
-          Hallgatlak!
-          Georgina, menj be a szobámba! Mindjárt jövök. Most az egyszer kérlek, hallgass rám!
-          Rendben.
-          Jenson, min vesztetek össze?
-          Georgina folyton hisztizik.
-          Attól még nem kell szidni!
-          Jól van na. Nagyon bírom Georginát. Nem szeretném, ha emiatt megszakadna a barátságunk.
-          Akkor kérj tőle bocsánatot!
-          Rendben.

Amíg Jenson Georginával beszélt, én a  folyósón sétálgattam.

-          Na, mi a helyzet?
-          Most beszélnek. Hogy érzed magad?
-          Jól.
-          Teljesen fel fogsz épülni?
-          Elméletileg igen. De addig kell egy helyettes. Jake-kel mi a helyzet?
-          Kikezdett velem és megütötte Sebet. Kirúgták.
     - Hihetetlen. Akkor újat kell választanotok.
-          Holnap tartunk egy válogatást. Nem maradnál itt segíteni? Végülis, hárman könnyebben döntünk, mint ketten.
-          De, szívesen. J
-          Most jobb lenne, ha lepihennél. Amúgy sem lenne szabad mászkálnod.
-          Rendben. De akkor Georginával alszol?
-          Nemsokára kiderül majd. Ne aggódj, Seb mellett lehet aludni.
-          Én ne tudnám?:D Majdnem minden nap Sebbel vagyok.
-          Tudom, tudom. Na jó éjszakát.
-          Szép álmokat, Ang! – megeresztett egy édes mosolyt, majd bevonult a szobájába.

15 perccel később Georgina jött ki a szobából.

-          Na?
-          Kibékültünk, de ma még nem akarok egyedül maradni. Hiányzik a társaságod. Mostanában mindig Sebbel vagy.
-          Rendben. akkor elköszönök Sebtől és jövök is.
-          Köszönöm!:)
-          Barátok vagyunk, nem?:)
-          De igen, abszolút.:)

-          Holnap reggel találkozunk! – adtam puszit a szájára.
-          Szeretlek!
-          Én is téged!

Eszembe jutott Nico.  Vajon hogy érezheti most magát?Nem mintha érdekelne. Hülye, bunkó.

-          Minden oké?
-          Aha, persze.
-          Ki vele Angie, mi aggaszt? Túlságosan ismerlek ahhoz, hogy ezt bevegyem.
-          Nico. Bekavart.
-          Tetszik neked?
-          Jajj, dehogy. Akkora egy bunkó.
-          Biztos?
-          Igen. Későre jár.
-          Igen. Mehetek én előbb zuhanyozni?
-          Persze. csak siess!:)
-          Rendben.:)

Amíg Georgina zuhanyozott, kaptam egy SMS-t egy ismeretlen számról:

„Kérlek, bocsáss meg! Nem akartam bajt okozni, de az érzéseimnek nem tudok parancsolni.:(”

Visszaírtam neki:
„Nem érdekes, csak felejtsük el egymást és ne találkozzunk!”

-          Mi az? Mi történt?
-          Nico írt.
-          És?
-          Visszaírtam neki.
-          Mutasd! Hmm…
-          Nem szeretem és ez még kedves is volt részemről.
-          Hát…
-          Megyek zuhanyozni.
-          Oké.

A zuhany alatt végig azon gondolkodtam, hogy hogy szerethetett belém ilyen hirtelen Nico. Annyira elbambultam, hogy beütöttem a fejemet a zuhanyrózsába.

-          Áú!
-          Angie! Minden oké?
-          Aha.
-          Mit csináltál?
-          Csak bevágtam a fejemet. Mindjárt megyek.
-          Rendben.

20 perc után Georgina bejött a fürdőbe.

-          Angie! Mi történt veled?
-          Csak fáj a fejem.
-          Te jó ég! Ezt azonnal látnia kell egy orvosnak.

10 perc múlva már itt is volt az orvos.

-          A kisasszony rendesen beverte a fejét. Pihenjen sokat.
-          A futamra már kimehetek?
-          Nem, nem hiszem. Bár majd meglátjuk. Holnap visszajövök és újra megvizsgálom.
-          Köszönjük doktor úr. Viszlát!
-          Viszlát!

5 perccel később már ágyban voltam és aludtam.

Reggel 7-kor már ébren voltam. Meglepődtem, mert Georgina is.

-          Jó reggelt!
-          Jó reggelt! Jobban vagy már?
-          Igen, valamivel.
-          Ugye tudod, hogy ma még nem mehetsz sehová?
-          Igen, tudom. Seb tudja már?
-          Volt itt éjjel. aggódik miattad. Azt mondta, hogy reggel majd benéz. De te csak pihenj.
-          Rendben.

9 óra környékén valaki kopogtatott.

-          Angie hogy van?
-          Honnan tudsz te erről?
-          Seb mondta.
-          Mikor?
-          Összefutottunk. Megkérdeztem, hogy mi aggasztja és elmondta, hogy Angie beütötte a fejét. Láthatom?
-          Gyere, nézd meg!
-          Olyan édes, amikor alszik.:)
-          Ennyire tetszik?
-          Igen, nagyon.:) Adhatok neki egy puszit?
-          Csak igyekezz!
-          Szépségem. -  gyengéd puszit adott az arcomra.

Seb éppen ekkor lépett be a szobába.

-          Te meg mit keresel itt?
-          Seb, én engedtem be.
-          És miért?
-          Megsajnáltam. Csak egy puszit adott Angie-nek.
-          És ha be akart volna feküdni Angie mellé, akkor azt is megengeded neki?
-          Seb, ne fújd már fel! Csak egy puszit adott neki.
-          Tűnj el innen! Most azonnal!
-          Seb! Kérlek!
-          Nem. Georgina én ezt nem tűröm el. Angie se szeretné, ha itt lenne.
-          Hagyd Georgina! Elmegyek. – szegény Nico olyan bánatos volt. Még szerencse, hogy aludtam és nem láttam ezt a jelenetet.

A következő pillanatban akkora koppanás hallatszott a folyosóról, hogy még én is felriadtam… 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése