34. rész - Itt maradsz?

Sziasztok! Próbáltam korrigálni a történetet, a javaslatoknak megfelelően. Ezúttal is várom a véleményeiteket és jó olvasást kívánok! :)

- De Seb! Miért?
- Mert te Nicoval kavarsz, nem?
- Mi? Te miről beszélsz?
- A tényekről..nekem nem kell olyan barátnő, aki megcsal..
- Ha így látod, akkor nincs miről beszélnünk. Hazamegyek..
- Nem tartalak vissza, menj csak!

Berohantam a szobámba és elkezdtem pakolni a ruháimat a bőröndömbe. Pakolni? Csak úgy szórtam bele össze-vissza mindent, ami a kezembe került. Közben azon gondolkodtam, hogy honnan szedte ezt a sok hülyeséget Seb. De nem nagyon érdekelt, mert csak a düh vezérelt. Csak azt sajnáltam, hogy itt kell hagynom a barátaimat.

Amikor Seb bejött a szobába, nem szólt semmit, csak bekapcsolta a TV-t és elkezdte nézni. Valami hülye szappanopera ment éppen, a szokásos hülye elemekkel.

20 perc alatt sikerült mindent összepakolnom és felöltözve vártam a taximat, amit Bree rendelt nekem.

- Angie! - kiabált utánam Georgina. - Nem mehetsz el, még nem vagy olyan állapotban, hogy repülhess.
- De nem maradhatok itt. Nincs kinél lennem.
- Jöhetnél hozzánk.
- De nem akarlak titeket zavarni.
- Nem hinném, hogy Jenson bánná.
- Áá..nem lehet.
- Akkor jöhetnél hozzánk - vágott közbe Bree.
- De Bree, titeket sem akarlak zavarni.
- Jól tudod, hogy Schumi nekem csak apuci.
- Ez igaz.:)
- Akkor?
- Maradok.
- Juppi! De mi lesz a taxival, amit rendeltem.
- Először úgyis be akartam még menni Nicohoz.
- Hűha, ebből még lehet valami. ;)
- Nem Bree, nem lesz semmi. Csak kérdéses, hogy beengednek-e.
- Már hogyne engednének be, ma is beengedtek.
- Persze, mert ott volt velem Seb, de így úgyse fognak beengeni.
- De hisz nemrég voltál ott, biztosan felismernének.
- Nem hinném, hogy annyira megnéztek volna.
- Akkor tudod mit? Elmegyünk veled Schumimmal, Őt csak beengedik.
- Köszönöm, köszönöm, köszönöm! - borultam barátnőm nyakába.
- Csajok, erről azért Sebnek nem kéne tudnia - figyelmeztetett Georgina.
- Nyugi Gina, nem szólunk egy szót sem, na gyere Bree, ne várakoztassuk meg a taxit.
- Jójó csajszi megyek, csak szólok Michaelnek, egy pillanat.
- Rendben.
- Biztos vagy benne, hogy elmész Nicohoz? Ha Seb megtudja, akkor baj lesz belőle.
- Sebnek már semmi köze hozzá, hogy mit csinálok, hiszen szakítottunk.
- Azért ha lehetne ne tudjon róla.
- Nem akarom neki mondani, ne aggódj! De most jobb ha mész, Jenson már vár.
- Ráér.
- Menj csak már jönnek is Bree-ek.
- Jólvan, vigyázz magadra csajszi.
- Meglesz.

Egészen este lett, mire átverekedtük magunkat a tömegen és bejutottunk Nicohoz. Ő természetesen nagyon örült a látogatásunknak. Igaz kicsit meg is lepődött, azok után, hogy Sebbel elvileg dolgunk volt.

- Beszélhetek kicsit Angie-vel?
- Persze, addig kimegyünk.

- Igen Nico? Mit szeretnél? - érdeklődtem.
- Beszélni veled.
- Hallgatlak.
- Ne haragudj rám, amiért így viselkedtem veled.
- Nem haragszom.
- Seb?
- Szakítottunk.
- Micsoda? Miért?
- Mert Herr Vettelt majd megöli a féltékenység, amiért beszéltem veled 5 percet.
- Te jó ég..beszéljek vele?
- Felesleges. Ha ilyen hülye, hogy azt hiszi, veled kavarok, akkor nem érdemes erőlködnöm.
- Akkor most elmész?
- Nem. Itt maradok Bree-vel és Michaellel.
- Komolyan?
- Igen.
- És jössz a következő futamra is?
- Persze. Meddig leszel még itt?
- A nyári szünetet még biztosan itt töltöm, aztán majd meglátjuk, hogy indulhatok -e a következő futamon.
- Értem. Azért remélem, hogy hamar felépülsz majd.
- Én is. Nem maradnál itt velem pár napot?
- Hogyan?
- Elintézem én neked.
- Ezt még meg kell beszélnem a többiekkel.
- Rendben. De ha beleegyeznek, akkor itt maradsz?
- Meglátjuk.
- Rendben.

A telefonom elkezdett hangosan csörögni. Seb volt az, de nem akartam felvenni. Így is elég ideges voltam rá, nem akartam még jobban felhúzni magamat.Így inkább kinyomtam és lenémítva bedobtam a táskám aljába. De még láttam, hogy Seb újra hívott és még ki tudja hányszor..de nem érdekelt..nem akartam ezzel magam idegesíteni.

- Nico, mindjárt jövök, megbeszélem Bree-vel és Michaellel.
- Rendben.

- Na, mi a helyzet? - érdeklődött Bree.
- Nico szeretné, hogy itt maradjak vele.
- A kórházban.
- Igen.
- És te mit szeretnél? - kérdezte Michael.
- Nem tudom, mit tegyek?
- Amit szeretnél - válaszolt Bree.
- Akkor itt maradok vele. Nem lenne gond?
- Dehogy, de akkor hogy jössz utánunk?
- Megoldom. De mi van, ha mégsem kéne itt maradnom vele?
- Ha gáz van szólsz és segítek, jól ismerem már Nicot, ha kell eljövünk érted - ajánlotta fel Michael.
- Köszönöm. De még vissza kell mennem a bőröndömért a hotelbe.
- Nem gond, indulhatok is.
- Oké, de szólok Niconak, mielőtt elmegyünk.
- Rendben, de siess, hogy még viszonylag időben visszaérjünk.
- Rendben, sietek.

Jajj, ha ezt Seb megtudja, akkor abból óriási nagy botrány lesz. Nem mintha köze lenne hozzá..

- Nico! Itt maradok.
- De jó.:)
- Csak még el kell mennem a holmijaimért.
- Rendben van, de siess!
- Sietek.
A hotelbe érve Sebbel találtam magam szembe:
- Neked dísznek van a telefonod? Több, mint 50-szer hívtalak. Érted?
- Ne kiabálj velem! És miért hívtál?
- Csak tudni szerettem volna, hogy hol vagy.
- Már nincs közöd hozzá, hogy én hová megyek és mit csinálok.
- Figyelj, én gondolkodtam és arra jutottam, hogy hülye voltam..nem kellett volna féltékenykednem. Nem kezdhetnénk mindent elölről?
- Nem, már nem..