24. rész - Szállj le a csajomról!

Megfordultam és lekentem neki egy óriási pofont.

-          Jake…tudhattam volna.

-          Jake, ezt mire véljem?

-          Jó nő a barátnőd.

-          Tudom. De Ő az enyém.

-          Nem mondtam, hogy nem. (Úgyis az enyém lesz).

-          Akartál még mondani valamit?

-          Nem, semmit. (Szarházi).

-          Gyere kicsim, induljunk!

-          Rendben.

Egész úton azon az idióta Jake-en gondolkodtam. Ezt mégis hogy képzeli? Tommi helyén van és máris nagynak képzeli egymást? Seb a versenyző, nem pedig Ő. Ő csak egy senki. Nem tett semmit Sebért (tudomásom szerint).  Végre visszaértünk a hotelbe. Egy hatalmas ágy, saját fürdőszoba, tévé, számítógép, internet, kell ennél több? Nem hinném.

-          Seb, ez fantasztikus!

-          Igen.:)

-          Gyorsan elmegyek zuhanyozni.

-          Csatlakozhatok?:$ - Nézett rám boci szemekkel.

-          Na gyere!:)

-          Szép látvány!:P

-          Ugyan, semmi extra.

-          Nekem tetszik amit látok.:P

-          Pasik…

-          Hallgass!

-          Igenis. – megcsókolt. Abban a pár percben elfelejtettem mindent és csak rá koncentráltam.

Kiléptem a zuhany alól.

-          Gyere vissza!

-          Seb, öltözzünk fel! Fáradt vagyok, szeretnék aludni.

-          Legyen.:)

Felöltöztünk és bebújtunk az ágyba.

-          Szép Álmokat kicsim!:

-          Neked is édes!:)

Másnap reggel korán felébredtem. Már előre féltem a naptól, Jake-től. Fogalmam sem volt arról, hogy hogyan bújhatnék el előle. Lehet, hogy ki se kéne mennem.  Seb aludt, mint a bunda, gondoltam rendelek reggelit. Fél 10-kor őnagysága is kikászálódott az ágyból és közösen elfogyasztottuk a reggelit.

-          Mi a program mára főnök?

-          Autogramosztás, interjúk, egy kör a pályán. Jöhetsz velünk.:)

-          Tudod Seb…azon gondolkodtam, hogy inkább itt maradok.

-          Jake miatt?

-          Igen, nem akarom, hogy rám szálljon. Már most elegem van belőle.

-          Beszélek vele, amint meglátom, ígérem. Csak gyere ki velem. Kérlek! Nélküled nem lenne semmi ugyanolyan.

-          Jó… 

Amint kiértünk a pályára, Jake azonnal rámszállt.

-          Jó reggelt!

-          Neked is. (Reggel, mi?)

-          Mi a helyzet közted és Seb között?

-          Mi lenne? Megvagyunk.

-          És nem akarsz esetleg valaki olyat, aki korban jobban passzol hozzád?

-          Kire gondolsz?

-          Egy nagyon jóképű srácra. Álom pasi.

Jól tudtam, hogy kire gondol. Kellett valami jó ötlet, amivel lepattinthatom.

-          Jake, én most megyek, majd később találkozunk.

Nagy sietségemben belerohanta Rocky-ba.

-          Jajj, bocsi.

-          Semmi baj. Miért vagy ilyen ideges?

-          Csak sietek?

-          Hová?

-          Sebhez. Csak nem tudom, hogy hol van. Kérlek segíts, ott jön Jake, nem akarom, hogy észrevegyen.

-          Mi van Jake-kel?

-          Nem normális. Tegnap is rám akart mászni.

-          Jól van, jól van.

-          Áá, Rocky.  Angiet nem láttad? Olyan hirtelen elrohant. Elfelejtettem neki szólni, hogy Seb a bejáratnál várja.

-          Majd szólok neki, azt hiszem az előbb láttam.

-          Köszi.

-          Elment?

-          El.

-          Köszönöm.

-          Szívesen. Seb a bejáratnál vár.

-          Köszi. Mindent.

Gyorsan a kijárathoz siettem. Seb ott várt Jake-kel együtt.

-          Jake, szállj le a barátnőmről, vagy nagyon megbánod!

-          Kinek kell a te barátnőd? Azt hiszem téveszméid vannak.

-          Aha, persze. Ma is kikezdtél velem?

-          Én? Én ártatlan vagyok.

-          Maradjunk annyiban, hogy nagy ívben elkerülitek egymást, ha nagyon muszáj, csak akkor beszéltek és akkor mentek egymáshoz közel. Jake, meg ne lássalak a barátnőm közelében!

-          Ne aggódj, el fogom kerülni nagy ívben!

Volt valami a hangjában, valami ijesztő, ami nem hagyott nyugodni. Ahogy sétáltam vissza a box-ba, nagyon furcsa dologra lettem figyemes…